Etikusabbak-e a laboratóriumban növesztett gyémántok?
Sok vita folyik a laboratóriumban termesztett élelmiszerek fenntarthatóságáról, és arról, hogy valóban környezetbarát és etikusak-e.
Bár sokan ezt tényként kezelik, a valóság az, hogy a laboratóriumi termesztéshez jelentős energiára van szükség. És bár nehéz lehet mérni egy-egy gyémánt szénlábnyomát, a szakértők megállapították, hogy a laboratóriumi termesztés nagy része nagy mennyiségű nem megújuló energiát használ.
A Natural Diamond Council által végzett kutatás kimutatta, hogy a laboratóriumban termesztett gyémántok átlagosan 3x több üvegházhatású gázkibocsátást okoznak, mint a bányászott gyémántok (511 kg/karát, szemben a természetes gyémántok 160 kg-jával). Fontos azonban megjegyezni, hogy ezt a jelentést nagy bányavállalatok rendelték meg - a természetes gyémántbányászat is egyértelmű környezeti hatással jár.
Egyetlen karát gyémánt szénlábnyomának mérésekor - legyen az bányászott vagy laboratóriumban növesztett - számos tényező játszik szerepet: ide tartozik a felhasznált gépek típusa, az energiaforrások, a kitermelési módszerek, valamint az ország, ahol a gyémántot előállították.
Ezek a változók nagy bizonytalanságot és ellentmondásos információkat eredményeznek. Az ilyen kutatások valóban zavart és pontatlanságokat eredményezhetnek, ezért kulcsfontosságú, hogy mind a természetes, mind a laboratóriumban termesztett gyémántgyártók fenntarthatóbb gyakorlatok kialakításán dolgozzanak.
Bár a fenntarthatóság a környezetre is vonatkozik, célja az emberek és megélhetésük védelme is. A laboratóriumi termesztéssel kapcsolatos egyik fő kritika az, hogy nem képes fenntartani a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést a gyémánttermelő országokban. Az olyan országok, mint Botswana, nagymértékben profitáltak a gyémántbányászatból. Az első bánya 1967-es megnyitása óta Botswana a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált, és az oktatás, az egészségügy és az új infrastruktúra révén sikeresen javította az életszínvonalat.
A másik oldalról viszont a laboratóriumban termesztett gyémántok könnyebben nyomon követhetők, és a természetes drágakövekkel ellentétben nagyobb átláthatóságot biztosítanak az emberi jogok és a munkások körülményei tekintetében.