A gyémántokat gramm vagy kilogramm helyett karátban mérik (nem összetévesztendő az arany karátjával, amely a tisztaságot jelzi). Ez egyszerűen egy olyan mérőskálát jelöl, ahol 1 karát = 0,2 gramm (0,50 karát = 0,1 gramm és 5 karát = 1 gramm).
A karátsúly növekedésével a gyémánt mérete is növekszik. Zavaró módon azonban ez az összefüggés nem lineáris, hanem inkább görbe - így egy 2,0 karátos gyémánt nem fog kétszer akkorának tűnni, mint egy 1,0 karátos gyémánt, ahogy az alábbiakban látható.
Szakértői tipp 1
A hasonló gyémántok összehasonlításakor próbálja meg a méretekre figyelni. Egyes hasonló súlyú gyémántok méretei jelentősen eltérhetnek egymástól. Válassza a szélesebb méretekkel rendelkező gyémántot, és így nagyobb gyémántfelületet nyerhet ugyanolyan érték mellett.
Szakértői tipp 2
Bizonyos gyémántméretek nagyon keresettek (pl. 0,50ct, 0,75ct, 1,0ct), és az árak a karátsúlytól függően drámaian változhatnak. Egy 0,90 karátos gyémánt 10-20%-kal jobb ár-érték arányban lehet, mint egy ugyanolyan minőségű 1,0 karátos gyémánt, de méretben szinte azonosnak tűnhet, de árban nagyon eltérő lehet.
TÖRTÉNELEM ÉS HÁTTÉR
A karát kifejezés a szentjánoskenyérfa görög és arab nevéből származik: görögül Keration, arabul Qirrat. A szentjánoskenyérfa (vagy sáskafa) szárított magjait a kereskedők egykor széles körben használták ellensúlyként az arany, a gyémánt, a drágakövek és a gyöngyök mérlegeléséhez, mivel súlyuk és méretük viszonylag állandó volt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a "karát" kifejezés a gyémántokra utalva különbözik a "karattól", amely az arany tisztaságára használt érték.
A bizánci korszakban a szentjánoskenyérmag alapú üvegkavicsokat használtak az érmék mérésére, amelyek súlya 196 mg volt, ami megfelel egy szentjánoskenyérmag átlagos súlyának. Használatuk azonban idővel visszaszorult, mivel kiderült, hogy a magok súlya a vizuális egyformaságuk ellenére sem volt egyenletes. Számos kísérletet tettek a drágakövek súlyának szabványosítására, és csak 1907-ben, a negyedik Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián fogadták el a "karátot" a drágakövek súlyának hivatalos metrikus mértékegységeként.
1913-ban az Egyesült Államok hivatalosan is elfogadta a "karátot" mint drágakő mértékegységet, majd 1914-ben az Egyesült Királyság és Európa is követte ezt a példát. Az 1930-as évekre a gyémánt- és drágakőipar nagy része elfogadta a ma is használatos szabványosított mértékegységet.
A méretek fontos szerepet játszanak a gyémánt megjelenésében. A karátsúly mellett a gyémánt tetejének távolságát is figyelembe kell venni. Gyakori tévhit, hogy a fél karát fele akkora, mint az egy karát. Valójában a fél karát az egy karát súlyának fele, de a milliméteres különbség egy kerek kövön mindössze 1,35 mm. Egy 0,50 karátos kő átlagos mérete 5,00 mm, míg az átlagos 1,00 karátos kő mérete 6,35 mm. Töltse le a PDF útmutatót itt.
Bár a karátsúly jelzi a gyémánt méretét, a kő alakja és csiszolása is nagy szerepet játszik abban, hogy a kő mekkorának vagy kisebbnek tűnik. Egy hosszúkás forma, mint például a Marquise csiszolás, nagyobbnak tűnhet, mint egy lekerekített forma, mint például a kerek briliáns, még akkor is, ha a két kő súlya megegyezik. Ha részletesebben szeretne olvasni a gyémántformákról, kérjük, kattintson ide.
Két azonos alakú kő összehasonlításakor azonban fontos, hogy a vágási fokozatok, valamint a táblázat és a mélység százalékos aránya is fontos, mivel a sekélyebb kövek általában nagyobbnak tűnnek, mint a mélyebbek. Más szempontok, mint például az övszélesség, szintén befolyásolhatják, hogy egy kő mekkorának tűnik, miközben nem feltétlenül befolyásolják a kő minőségét. Ha részletesebben szeretne olvasni a gyémánt csiszolásáról, kérjük kattintson ide.